Belépés
Belépés
Elfelejtettem a jelszavam
Amióta van út és rajta utazó, azóta van csárda. A magyar vendéglátás egyik legrégebbi intézménye, mely fogalommá vált, s számos legenda fűződik hozzá. Itt fontos dolgok dőltek el egykoron.

„A csárda szentély, a magyar lelkület temploma, és önálló kategóriát képez az éttermek között. Egy magyar csárda nem pusztán vendéglátóhely. Ez egy talapzat, amire építeni lehet, amin keresztül megismerhetjük a múltat, visszakalandozhatunk a régi időkbe.” Legalábbis Kovács Gábor Csárda gazda így látja.
Siklós és Harkány felé az 58-as főúton a Tenkes hegyen álló csárdaépület kisebb-nagyobb megszakításokkal majd kétszáz éve várja a megéhező utazókat. Az épület a XIX. század óta áll itt, archív cikkek és földhivatali adatok alapján a hegy tetején elhelyezkedő kőbánya miatt Kövesi csárda volt a neve, később a Tenkes nevet kapta a Tenkes hegyről, mivel a tetején áll. Az 1990-es években a határnyitás, később a katonák miatt megnövekedett forgalom biztosította a működését, de csak nyaranta. Majd tönkrement és évekig üresen állt. 22 éve - az akkor már Tenkes csárda - gyönyörű homlokzatából egy omladozó, 45 m2-es „kódisállás” állt csupán. Döngölt föld volt a konyhán, víz és áram nélkül. Külleme mára elődeinktől örökölt hagyományaink tiszteletét közvetíti, de a lepusztult épületet ilyen formára Kovács Gábor álmodta meg 2000-ben és anyagi ráfordítást nem sajnálva, mindenét értékesítve beleálmodta mindazt, mi ma látható az egykori romhalmaz helyén.
Az építmény helyreállításánál elsődleges célja volt a megmaradtból maradandót alkotni, a baranyai kulturális örökséget nem feladni, a gyökerekhez hűnek maradni. A felújítás és bővítés során nem megállapítható, mi készült 1889-ben és mi 20 éve. Ebben a csárdában ápolják a múltat. A kisharsányi templom felújítása során kiemelt és enyészetre ítélt, százéves mestergerendákat megmentette és beépíttette a Csárdába. Öreg építőanyagokat, kézzel készült szőtteseket, kelméket kutatott fel, nagyapáink mindennapi munkaeszközeit, használati tárgyait gyűjtötte és gyűjti megszállottan mai napig az Ormánságban, hazánkban honos állatokat nevel, hogy igazi minta portát alkosson meg Baranya és főként az elmaradott térség dicsőségére.
A csárdák mindig is inkább a szegény emberek, az utazók betérői, olyan útszéli, megpihenésre való helyek voltak, ahol nem a színvonalon és a minőségen volt a hangsúly. Kovács Gábornak az elejétől fogva az volt az elképzelése, hogy a magyar hagyományok tiszteletben és életben tartásával igényes vendéglátást nyújtson a vendégeknek. Nemcsak a Villányi borvidékre látogatók mentek be, de az ország egyéb tájairól is sokan kezdtek ellátogatni ide. Tudatosan a magyar vendég, magyar vendéglátás szájízére formálta az ételeket. S bár sok volt a külföldi, 22 éve az újranyitás óta számára mindig is a hazai érdeklődés volt a legfontosabb. Megmutathatta, milyen az igazi nemzeti konyha, nem hétköznapi kivitelben, hogy a magyar nemzet gasztronómiáját egy vérbeli hagyományőrző csárda alapján ítéljék meg. Ez az érdeklődés a mai helyzetben egyedülálló eredményeket hoz a Csárda életében.

A csárda „műfaját” a magyar vendéglátásban nem csak megőrizni, de ápolni is kell. Itt a berendezés sugallja, hogy őrizni szeretnék több száz év értékeit és tisztelik a dolgos, mesterien megmunkált bútorokat megalkotó kezeket. A közeli Ormánság hagyományait idéző, kézzel készített szőttesek díszítik az ablakokat, asztalokat, esténként sokszor cigányzenekar muzsikál.
A kreativitáshoz és a magas minőséghez való ragaszkodást éppúgy megvalósítja, mint bármely modern étteremben. A csárda sokak szerint egyet jelent a magyar (-os vagy annak gondolt) konyhával, amit viszont zsigerből a zsíros, koleszterinben és paprikában dús ételekkel azonosítanak. Pedig az egyenlőségjellel csínján kell bánni. Nyilvánvalóan nem a fúziós konyhát, vagy a molekuláris gasztronómiát kell keresnünk a Tenkes csárdában. Viszont megfelelő színtere a helyi különlegességek, házi ételek és alapanyagok népszerűsítésének és továbbításának, mozgatórugója a helyi terméket előállító kistermelők talpra állításának.

Az étlap 90%-ban tradicionális ételekről szól, helyi receptekből készült. A maradék 10%-ban változik az évszakok váltásakor. Kalendárium szerint minden jeles ünnepre gondosan összeállított ajánlat születik, egyedülálló koncepció mentén, mely napjainkban elismert utat jelent: a természetesség iránti maximális igény és a forradalmi újítások találkozása a konyhában. Ebből is kiindulva létrehozták a Tenkes Kamrát, ahol a tőlük távozó vendégek a Csárdában termelt és készült egyedi termékekből-ízekből vásárolhatnak.

Az alapanyagokat Magyarországról, lehetőség szerint a csárda 40 km-es körzetéből, háztáji nyersanyagokból állítják össze. Azzal, hogy falvakból vásárol, termelésre sarkalja a faluban élő embereket, ezáltal hozzásegíti a térséget, hogy a falvak régi funkciójukat visszanyerjék. Ám saját, a tanyája által előállított friss termékekből is dolgoznak. Van földje, konyhakertje. Az is sokat számít, hogy saját fűszerkertet tart fent. Külön szolgálati lakást alakított ki azok számára, akik a gazdasággal foglalkoznak, hogy ittlétükkor kényelemben, folyamatosan rendben tudják tartani a portát.
A Csárda különféle programokkal várja az év minden szakában a betérőket. Nyaranta szívügy a kezdetektől a Tenkes hadjárat, ezen hagyományőrző tevékenységének köszönhetően idén Vitézzé avatták a Csárda gazdát. A Tenkes Huszár Bandérium Hagyományőrző Egyesület hadjárata XX. éve kerül megrendezésre. Az ország számos részéről érkeznek a huszárok. Az egész esemény színes, hagyományőrző programokkal tarkított, huszárok, betyárok és csikósok tartanak bemutatókat. A látogatók, szemlélők, érdeklődők a fegyverzettel, lóval és szellemiséggel ismerkednek. Minden úgy történik, ahogy egykoron, ez a legszívmelengetőbb a megmozdulásban. Éves szinten minden szép magyar, hagyományos eseményt megünnepelnek a Csárdában, legyen az augusztusi kenyér ünnep/államalapítás, Márton nap, Vince nap, vagy a vidékükön komoly szokásoknak örvendő szüret.

Kulturális hagyatékunk őszinte és elkötelezett ápolásának helye a Tenkes Csárda. Egy összeszokott, komoly csapat hithű és következetes működtetésével, emberfeletti energiák megmozgatásával folyik a munka. Húsz év alatt tette Kovács Gábor országosan ismertté és elismertté a 180 lelkes falu szélén omladozó kis csárdát. A munkatársak közül jó páran a kezdetektől róják áldozatos munkával eme utat. Erről szól ez az elhivatottság. Magyar konyhát, 100 éves csárdát életben tartani, hagyományainkat őrizni, amíg csak lehet, bármilyen is a világ, bárhogyan is változnak a mindennapok. Ezek vagyunk mi, magyarok, ez a múltunk, ez a gasztronómiánk. Vissza kell nyúlnunk a tradíciókért, átitatnunk magas minőséggel, így őrizhetjük meg ezt az örökséget.
Kovács Gábor kitartással, hittel és az igazi, történelmi eredettel rendelkező széphez, jóhoz, ízeshez, értékekhez való ragaszkodással viszi megyénk hírét határainkon innen és túl.
A Tenkes Csárda Csapatának kifejezetten fontos a természetvédelem és a fenntartható, környezettudatos mindennapok éppen ezért kérjük, hogy oldalainkat ne nyomtasd ki. Amennyiben valamilyen tartalmat szeretnél szöveges formában elérni kérjük, hogy vedd fel Velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén.

Tegyél a fenntartható mindennapokért!

Köszönjük!

Üdvözlettel, a Tenkes Csárda Csapata